A LEAN menedzsment egy olyan menedzsmentfilozófia, amelynek célja a hatékonyság javítása és a gyártási folyamatok során keletkező hulladékok csökkentése. A LEAN fő célja, hogy az ügyfelek igényeinek maximális kielégítése mellett minimalizálja a pazarlást, amely kiterjed a felesleges készletek leépítésére, a túltermelés elkerülésére, a várakozási idők, selejtek/hibák minimalizálására és a felesleges készletmozgatások és operatív lépések elkerülésére.
A LEAN menedzsment koncepciója a Toyota termelési rendszeréből (TPS) származik, amely az 1950-es években Japánban alakult ki. Taiichi Ohno, a TPS atyja vezette be a „Just-in-Time” termelés koncepcióját, amelynek lényege, hogy csak azt állítsuk elő, amire ténylegesen szükség van, mégpedig akkor, amikor szükség van rá és kizárólag a szükséges mennyiségben. A TPS nagy hangsúlyt fektet a folyamatos fejlesztésre, ahol a hatékonyság növelése érdekében a dolgozókat minden szinten arra ösztönzik, hogy önálló módon azonosítsák és megszüntessék a pazarlást okozó tényezőket.
A LEAN menedzsment filozófiát azóta világszerte számos más iparág is átvette, többek között a repülőgépipar, az autóipar, az egészségügy és az elektronikai ipar is. Népszerű vezetési megközelítéssé vált, amelynek célja az általános működési teljesítmény javítása.
Összességében a LEAN menedzsment bármely olyan iparágban alkalmazható, ahol terméket vagy szolgáltatást szállítanak, és ahol szükség van a működési hatékonyság, a minőség és a vevői elégedettség javítására.
A LEAN menedzsment szakaszai
A LEAN Menedzsment megvalósításának különböző megközelítései vannak a gyártásban, de sokan hasonló szakaszok keretét követik, amelyek a következők:
Az érték meghatározása
A LEAN Menedzsment rendszerének első lépése az érték meghatározása az ügyfél szemszögéből. Ez magában foglalja annak meghatározását, hogy mire van szükségük az ügyfeleknek, mi az az érték, amelyet szolgáltatunk. Ennek alapján történik a gyártási folyamatok összehangolása.
Az értékáram feltérképezése
A következő lépés az értékáram feltérképezése, amely a nyersanyagok késztermékké történő átalakításával kapcsolatos lépések sorozata. Ez magában foglalja az összes érintett lépés és folyamat azonosítását, valamint az anyag-, információ- és emberáramlás értékelését.
Áramlás létrehozása
Az értékáram feltérképezése után a következő lépés az áramlás megteremtése a szűk keresztmetszetek csökkentésével vagy megszüntetésével, a ciklusidő csökkentésével és a folyamat racionalizálásával a hulladék minimalizálása és a hatékonyság növelése érdekében.
A pull rendszer megvalósítása
A következő lépés a pull rendszer bevezetése, ami azt jelenti, hogy a termelés a vevői igények alapján történik. Tehát, hogy csak és kizárólag azt a terméket gyártják le, amire szükség van, abban a mennyiségben, amire szükség van és arra a határidőre, ami meg van szabva. Ez a megközelítés segít csökkenteni a készleteket és minimalizálni a hulladékot.
A tökéletességre törekvés
A LEAN menedzsment keretrendszer utolsó lépése a tökéletességre való törekvés a folyamat folyamatos javításával, a folyamatos fejlesztés kultúrájának megteremtésével, ahol az alkalmazottak felhatalmazást kapnak a költséghelyek azonosítására és kiküszöbölésére, valamint arra, hogy idővel fokozatos javításokat hajtsanak végre a folyamatban.
A LEAN Menedzsment megvalósítása során alapvető fontosságú, hogy minden szinten bevonjuk és felhatalmazzuk a munkavállalókat, biztosítsuk számukra a szükséges képzést és erőforrásokat, valamint kommunikáljuk a kezdeményezés előnyeit és céljait. A rendszeres nyomon követés és értékelés szintén elengedhetetlen az előrehaladáshoz, a fejlesztendő területek azonosításához és az elért eredmények fenntartásához.
Ezért a LEAN-menedzsment további kritikus elemei közé tartozik a munkavállalók felhatalmazása, a vizuális irányítás, a szabványosított munka és a folyamatos fejlesztés. Ezek az elemek együttesen hozzák létre a fent említett üzleti kultúrát, ami jobb működési teljesítményhez, jobb minőségű termékekhez és nagyobb vevői elégedettséghez vezet.
Hol alkalmazzák a LEAN menedzsmentet?
Bár a LEAN Menedzsmentet eredetileg a gyártóipar számára fejlesztették ki, azóta az iparágak széles köre alkalmazza, többek között:
Egészségügy: a betegellátás javítására, a várakozási idő csökkentésére és a kórházi működés optimalizálására.
Szolgáltatás: a szolgáltatási iparágakban, például a vendéglátásban, a bankszektorban és a szállítmányozásban a szolgáltatásnyújtás javítására, a várakozási idők csökkentésére és a pazarlás kiküszöbölésére.
Építőipar: a projektek hatékonyságának javítására, a pazarlás csökkentésére és a hibák minimalizálására.
Oktatás: javítja a tanítási és tanulási folyamatokat, optimalizálja az osztálytermi irányítást és csökkenti a hulladékot.
Kormányzat: a közszolgáltatások javítására, a pazarlás csökkentésére és a kormányzati működés optimalizálására használják.
Repülőgépipar: a gyártás hatékonyságának javítására, a költségek csökkentésére és a minőség javítására szolgál.
Mezőgazdaság: az ellátási lánc hatékonyságának javítására, a hulladék csökkentésére és a termelés optimalizálására.
Összességében a LEAN menedzsment sokkal inkább kultúra, mint működési forma. Célja, hogy a vállalat összes alkalmazottját bevonja az optimalizálásba a szabályok betartása és a büntetés helyett a belső motiváció révén.
