A klímaipar és légtechnikai ipar rendszereinek elsődleges funkciója épületek hőmérsékletének és páratartalmának szabályozása. Lakó-, kereskedelmi és ipari épületekben egyaránt megjelennek. Ezenkívül ezek a berendezések biztosítják a beltéri és kültéri terek szellőzését és légkondicionálását.

A klímaipar és légtechnikai ipar ígéretes jövő előtt áll egy 6,5%-os becsült éves növekedési rátával 2025-ig. A globális klíma- és légtechnikai piac négy fő kategóriával foglalkozik:

• szellőztető rendszerek;
• klímavezérlő rendszerek;
• fűtő-, hűtő- és hűtéstechnikai berendezések;
• és épületautomatizálási rendszerek.

Ezeknek a rendszereknek a gyártása beszállítók és szakértelem széles körét igényli, ezért ezen iparág növekedési üteme számos piaci szereplőt húz magával.

A klímaipar és légtechnikai ipar kilátásai a jövőre nézve

A klíma- és légtechnikai ipar termékek és szolgáltatások széles skáláját nyújtja a magán- és vállalati szektorok számára egyaránt. Magába foglalja az ipari fűtési- és szellőztetőrendszereket, a kereskedelmi kazánokat, a légkondicionáló berendezéseket és egyéb berendezéseket.

A termékek iránti kereslet növekszik, mivel évente egyre több épület kerül átadásra hatékonyabb fűtő- vagy hűtőrendszerekkel felszerelve. Emellett jelentősen megnőtt az igény energiahatékonysági intézkedésekre, például napelemekre vagy energiahatékony ablakokra, ami hozzájárul a piaci szegmens további növekedéséhez.

A globális klímaipar és légtechnikai ipar 2025-ig előreláthatólag 6,5%-os éves növekedést fog felmutatni

A globális klíma- és légtechnikai ipar az elmúlt években jelentős növekedésnek volt tanúja, és ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog. A növekedést ösztönző alapvető tényezők közé tartozik az energiahatékonyság iránti kereslet, az éghajlatváltozás mérséklésére és a megújuló energiatermelésre vonatkozó kormányzati kezdeményezések, az innovatív technológia növekvő elterjedése a fogyasztók körében, valamint az olyan fejlett technológiák, mint például az IoT (Internet of Things) elterjedése.

A növekedési ütem azonban jelentősebb lehetne a COVID-19 világjárvány és ukrán-orosz háború óta éleződő árverseny, infláció és energiaválság nélkül.

2017-ben Ázsia tette ki a világkereslet közel 50%-át, tendenciálisan a részesedésük pedig tovább nőhet az elkövetkezendő években. Az Egyesült Államok tették ki a virágkereslet közel 45%-át, Európában pedig 2020-ban Olaszország volt a legjelentősebb piaci szereplő hőszivattyúk terén.

Az ingatlanfejlesztési- és beruházási projektek pozitív hatással vannak az iparágra, hiszen az építőipar a klíma- és légtechnikai rendszerek egyik legnagyobb fogyasztója.

A berendezésekre viszont nem csak újépítésű projektek kapcsán van szükség, hanem már meglévő ingatlanok hűtés- és fűtésrendszer korszerűsítése esetén is. A McKinsey Global Institute (MGI) által végzett egyik kutatás szerint a kereskedelmi épületek felújítására fordított összes globális kiadás több mint 100 milliárd dollárral nőhet a következő öt évben.

Feltörekvő piacokok hamarosan az élen

2023-re Kína lesz a klíma- és hűtőberendezések legnagyobb vásárlója.

A gazdaságok növekedésével, a népesség bővülésével az emberek jobb életkörülményekre törekszenek, így nőni fog az igény energiahatékony termékekre, mint például légkondicionálókra is.

A globális felmelegedés következményeit a politika is igyekszik ellenkormányozni különböző energiahatékonysági és környezetvédelmi intézkedésekkel, amelyek közvetlen és közvetett módon befolyásolják a klíma- és légtechnikai ipart is.

A globális felmelegedés miatt emelkedő hűtőrendszerek iránti igény mellett a környezetbarát megoldások iránti igény is megjelenik.

Releváns példa az Európai Unió ózonlebontó anyagokról (ODS) szóló rendelete, ami 2015-ben betiltotta az R-22 hűtőközeget. Jelenleg is sok hűtőrendszer telepített bázisa támaszkodik erre a hűtőközegre; idővel azonban az R-22 drágulni fog, és hiánycikk lesz a piacon.

Ennek eredményeként a fogyasztóknak le kell cserélniük meglévő rendszereiket, ami várhatóan növelni fogja a keresletet a modern, energiahatékony berendezések iránt.

Így tehát új technológiákra lesz szükség, amelyek segítenek szembenézni a globális trendek adta kihívásokkal.

Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a klíma- és légtechnikai berendezések gyártási költségeinek nagyjából 10-30%-át a műanyag teszi ki – a műanyag alternatíváira pedig még mindig nincsen megoldás.

A klímaipari és légtechnikai berendezések gyártásához használt nyersanyagok

A klíma- és légtechnikai berendezések gyártásához használt elsődleges nyersanyagok közé tartozik a réz, az alumínium, az acél és a műanyag.

A hűtőkör rézből készül; a kondenzátor és a kompresszor alumíniumot tartalmaz; az elpárologtató acélból, míg a ventilátorok szigetelése és tömítései műanyagból készülnek. A berendezések szerkezete, elektronikája, kötőelemei és mechanikai elemei a gyártási technológiák széles körét ötvözik, így elmondható, hogy sok hozzáadott értéket képvisel egy-egy példány.

A piac növekszik, és az ipari szakmunkások iránti kereslet is nő

Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala szerint 2010 és 2020 között 28%-kal nőtt az álláslehetőségek száma ebben az iparágban.

A klímaipar és légtechnikai ipar világszerte 200 országban foglalkoztat több, mint 5 millió munkavállalót, így a szakképzett munkaerő egyik legnagyobb munkaadójának számít.

Az iparág globális növekedését ösztönző tényezők

A növekedés nagymértékben függ az építőipartól, az energiahatékonysági és az egészségügyi ágazattól.

Ázsiai tendenciákat nézve, a DIPP India jelentése szerint 2016-17-ben az „építőipar” a teljes beépített kapacitás mintegy 25%-át tette ki. Ezenkívül 2019-ben az összes lakóépület körülbelül 22%-a volt légkondicionált, ami azt jelenti, hogy óriási növekedési potenciál van ebben az ágazatban és más kapcsolódó iparágakban.

Ezen túlmenően az egészségügyi létesítmények nagy mennyiségű hűtő- és fűtőberendezést igényelnek.

A növekedését hátráltató tényezők

A gazdasági recesszió megnövelte a nyersanyagok és a termelés költségeit. A háztartások és a kereskedelmi létesítmények energiahatékony termékek iránti keresletét is befolyásolja, mivel csökkenti a vásárlóerejüket, ami hatással van a berendezések gyártóinak és beszállítóinak értékesítési növekedésére.

Emellett a szakképzett munkaerő hiánya is egy hátráltató tényező, amely akadályozza az iparág globális terjeszkedését.

Összefoglalva

A klímaipar és légtechnikai ipar a világ egyik legdinamikusabb és leginnovatívabb ágazata. Az éghajlatváltozás, a megnövekedett energiahatékonysági követelmények és a változó életmód következtében számos növekedési lehetőség kínálkozik ebben az ágazatban.

2026-ig 6,5%-os globális növekedési rátát jósolnak az iparágnak, ezen belül az Egyesült Államok még mindig domináns szerepet játszik, de a közeljövőben Kína kívánkozik a fogyasztók élére.